A mosószer az otthon alapja. Minden család szekrényében ott lapul egy doboz, flakon vagy tasak, és talán észre sem vesszük, hogy a ruhák tisztaságán túl szokásokat, ízlést, és sokszor előítéleteket is hordoz magában. Magyarországon a mosószerpiac tele van külföldi márkákkal, amelyek a polcok legjobb helyein mosolyognak ránk, míg a magyar gyártók sokszor kisebb figyelmet kapnak. Pedig a hazai mosószergyártásnak komoly múltja, tudása és jelenlegi teljesítménye van.
Sokan mégis úgy gondolják, hogy a magyar mosószer „gyengébb”, „nincs benne vízlágyító”, vagy éppen „csak kamu”. Ideje rendet tenni a mítoszok között – és azt is bemutatni, hogy a legális magyar gyártás milyen gépekkel, összetevőkkel és fizetnivaló terhekkel működik, hiszen minden adót és díjat becsülettel meg kell fizetni, itt Magyarországon.
A magyar mosószergyártás rövid története és jelen helyzete
A XX. század közepén a magyar vegyipar virágzott. Az EVM Cinkotai úti gyára olyan márkákat adott az országnak, mint a Tomi vagy a Biopon, és szinte minden háztartásban jelen volt. A rendszerváltás után azonban megjelentek a multinacionális cégek, amelyek óriási reklámköltségvetéssel és agresszív polcfoglalással lettek piacvezetők. A magyar cégek nem tudtak lépést tartani a marketingharcban, de a szaktudás, a receptúrák, kíváló kémiai könyvek és a gyártói tapasztalat itt maradt.
Ma 2025-ben új időszakot élünk: a magyar mosószergyártók közül sokan a fenntarthatóságra, környezetbarát alapanyagokra és EU-konform gyártásra építenek. Ez már nem a múlt ipari óriásainak kora, hanem a kisebb, innovatív vállalkozásoké, akik rugalmasak és közel vannak a fogyasztóhoz.
A leggyakoribb mítoszok a külföldi VS magyar mosószerekről
1. A külföldi mosógél bezzeg tartalmaz vízlágyítót...A magyarból mindent kisprólnak.
Ezt egy német mosószeres csoportban olvastam. Ez egyszerűen nem igaz. A legtöbb magyar mosószer tartalmaz vízlágyítót, hiszen a magyar víz köztudottan kemény. Az egyszerű konyhasó is ilyen vízlágyító egyébként.A modern, környezetbarát receptekben sokszor citrát vagy más, foszfátmentes megoldás szerepel, illetve lehet eleve szűrt, reverz ozmózisos vízzel gyártani, ahogy mi is tesszük.
2. „Nem jó az illata.”
Az illatvilág szándékosan változik: míg a külföldi márkák gyakran túlparfümözik a termékeiket-elrejtve a vegyszer szagot, a magyar gyártók egyre inkább bőrbarát, allergénmentes illatokat kínálnak. Ez a jövő iránya, nem a „parfümfelhő”. Az erős és feltűnő illatnak végső soron nagy ára van...
3. A külföldi sokkal hatékonyabb, sűrűbb.A magyar„Nem hatékony.”
A sűrűséget számtalan nyálkás műanyag vacakkal lehet beállítani. Csalóka. A hatékonysáot tesztekkel lehet igazolni, melyet mi is elvégzünk- és persze a mosási tesztek sem maradnak el otthon és az ipartelepen. A hazai gyártók koncentráltabb formulákat készítenek, így kisebb adag is elég. Nem a márkanév mos ki, hanem a megfelelő összetétel. Ami ma már jó, ha környezetbarát.
4. A külföldi olcsó , a magyar „Drága.”
Sokszor épp ellenkezőleg: ár-érték arányban a magyar termékek jobban megérik, mert nincs beleszámolva a többszázmilliós reklámkampány költsége,a szállítás, a viszonteladói hálózat profitja.
5. A magyar mosószer „Kamu.”
Ez talán a legnagyobb félreértés. Igaz,ami igaz, NAV ellenőrök futottak bele hamisító üzemekbe és illegális tisztítószer gyárakba is az elmúlt néhány évben. A mosószernek vannak ipari előrít paraméterei, mint aktív anyag tartalom, kinézet, címkézési elemek. Ezeknek eleget kell tenni, de többen hajlandóak pillanatnyi spórolásért ezektől eltekinteni a vásárláskor. A magyar mosószergyártók,akik a legális keretek között működnek, minden előírt vizsgálatot elvégeznek, és minden szükséges adót befizetnek. Munkahelyeket tartanak fent és itthon tesznek egy zöldebb világért nap, mint nap.
Mi rombolja a magyar termékek hírnevét?
Valóban léteznek gyengébb, silány minőségű termékek, sokszor szövevényes úton lehet hozzájuk jutni és amelyek csak rövid távon akarnak nyereséget termelni. Ezek azok, amelyek gyenge hatással, olcsó illattal és igénytelen csomagolással jelennek meg. Egy tapasztalt háziasszony azonban messziről kiszúrja őket: a túl alacsony ár mindig gyanús. Ezek a próbálkozások árnyékot vetnek a tisztességes hazai gyártókra, pedig a kettő között óriási a különbség.
A magyar mosószeripar ma is él és fejlődik. Bár a nagy multinacionális márkák hangosabbak, a hazai vállalkozások mögött komoly szakmai tudás, minőségbiztosítás és legális működés áll. A magyar mosószer nem kamu – sőt, sokszor éppen az jelenti a tiszta, becsületes munkát, amit egy gyártó a rengeteg adó, díj és szabály mellett is vállal.
A következő alkalommal, amikor a boltban vagy csoportban egy magyar mosószer és egy drága külföldi közül választunk, érdemes emlékezni: a hazai termék nemcsak a ruhánkat mossa tisztára, hanem a lelkiismeretünket is, mert tudjuk, hogy egy legális, adót fizető magyar vállalkozást támogatunk vele.
